A mostanihoz fogható mértékben a NER még nem ingott meg. Bár kevés példa van rá, annál nagyobb volt a megdicsőülése az időben visszavonulóknak. Nem is kell nagyon visszamenni az időben. Vélemény.
Új sorozatunkban bemutatjuk a keleti blokkban végbement rendszerváltások, rendszerváltozások, rendszerváltoztatások történetét. A mostani részben a Német Demokratikus Köztársaság, vagyis az NDK felbomlásához vezető folyamatokat beszéltük át Slachta Krisztina történésszel, a téma kutatójával.
A Terror Háza igazgatója azért fakadt ki, mert a magyar miniszterelnökön kívül más ország vezetője nem utazott Moszkvába Mihail Gorbacsov temetésére.
Moszkvában járt a miniszterelnök és kísérete, hogy elhelyezzék „a tisztelet virágait” a korábbi szovjet vezető megemlékezésén. Orbán videóban is jelentkezett a látogatásról.
A magyar miniszterelnök csak Gorbacsov temetésére megy Moszkvába.
A miniszterelnök Gorbacsov temetésén vesz részt, vele tart Deutsch Tamás, Schmidt Mária, Orbán Balázs és Kónya Imre is.
Az orosz elnök egyéb elfoglaltságaira hivatkozva nem lesz jelen a Szovjetunió első és egyben utolsó elnökének búcsúztatóján.
Ma már elképzelhetetlen volna, hogy egy volt szovjet vezető nyugati tévéreklámban szerepeljen, ráadásul az őt érő kritikák is megfogalmazódjanak benne.
Ravaszkodó puhatolódzások és sanda oldalvágások jellemezték a Szovjetunió utolsó vezetője, a '80-as évek közepén hatalomra jutott Mihail Gorbacsov és Kádár János MSZMP-főtitkár viszonyát. Ez nyomta rá a bélyegét a szovjet pártfőtitkár 1986-os budapesti látogatására is – írtuk a Szovjetunió utolsó, most elhunyt vezetőjéről 2020. március 14-én. Akkori cikkünket közöljük újra, változtatás nélkül.
A hidegháború lezárása és az Európai történelemre gyakorolt hatása miatt méltatják a Nobel-békedíjas szovjet vezetőt.
91 éves korában egy moszkvai kórházban elhunyt Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke. Nevéhez fűződött a súlyos politikai és gazdasági válságban lévő Szovjetunió megreformálását célzó program, a peresztrojka.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió Németországot is eddig követett politikája gyökeres átgondolására késztette. Ez már csak azért sem egyszerű, mert a két ország sorsa mindig is szorosan kötődött egymáshoz.
Az 1990-es évek oroszországi privatizációját vezényelte le Anatolij Csubajsz, akire az ennek során kivételesen meggazdagodott oligarchák hálával, az elszegényedett tömegek dühösen emlékezhetnek. Most pedig ő az eddigi legmagasabb rangú politikus, aki az ukrajnai háború miatt hátat fordított Putyinnak, és elhagyta Oroszországot.
